Felszedtük mindkét fajta fokhagymát. Az őszi lila gyönyörű, a nagyobb fejek alig férnek a kezembe. A tavasziból fél kilós fonatokat készítettünk, így hagytuk kiszáradni. A szomszéd macskája lett a minőségellenőrünk, megnézte, hogy elég kényelmes-e a fekvés rajta. Haragosan nézett, mikor elkergettük, nem értette, miért nem pihenhet rajta...
