A faiskola egy családi gazdaság része. Az eredeti elképzelés az volt, hogy itt, az Arad megyei Zerinden igyekszünk kialakítani egy minél inkább önellátó, egészséges tempójú életformát. Ezért sok gondolkodás és előkészület után 2013-ban, három gyerekünkkel ideköltöztünk (nekem “haza”, mert ez a szülőfalum). Ekkor már évekre visszamenő gyümölcsfaiskolai tapasztalatunk volt.
Faiskolánkban elsősorban ellenálló, extenzív termesztésre alkalmas gyümölcsfajtákat szaporítunk. Ezeket a fajtákat pedig zömében a régi, hagyományos tájfajták és helyi fajták között találtuk meg.
A munkában (mindig változó arányban) résztvesznek:
Horváth Dénes
Az én feladatatom elsősorban a fajták gyűjtése, azonosítása, a szemzőhajtások beszerzése. Biológusként Mártélyon kezdtem el népi gyümölcsészettel foglalkozni, a régi alföldi, jól bevált fajtákat kutatni. A történet a Kieffer körtével kezdődött a tiszai ártéren egy szórványgyümölcsösben. Arra figyeltem fel, hogy ezek az öreg, magukra hagyott fák milyen szépen teremnek mostoha körülményeik ellenére is. Hamarosan nyilvánvalóvá vált az is, hogy pontos és mély tudás birtokában (szaporítás, felhasználási módok) kevesen vannak ezekkel a fajtákkal kapcsolatban. Őket megtalálni, egy-egy egyszerűnek tűnő kérdésre választ kapni nem ritkán évekbe telik, de izgalmas és érdekes feladat.
Főállásban biológusként természetvédelem szakterületen dolgozom.
Ozsvár Erzsébet
Édesapám tanított meg a T-szemzésre. Akkor a család számára szükséges csemetéket felnevelése volt a cél. Az elmúlt években a T-szemzés mellett a Chip-szemzés is rutinná vált, mivel ez a szemzési mód nem csak abban a néhány hétben végezhető eredményesen, amikor az alany „adja a héját”.
Főállásban a Tabajdi Károly Általános Iskolában dolgozom Nagyzerinden, magyartanár vagyok.
Ozsvár Jolánka
Én évekig fontolgattam a hazaköltözést. Kerti munkával mindig szívesen foglalkoztam, a gyümölcsfaiskola pedig bőven ad erre lehetőséget. Ez a két szál találkozott, így amikor nővéremék költöztek, döntöttem én is, hogy Zerinden - és persze otthon - folytatom . Mondhatjuk, hogy én vagyok az, aki mindenből kiveszi a részét: ültetek, kapálok, szervezek, kötözök, szemzek és kötegelek. És tartom a kapcsolatot, így a telefon a kertben is nálam van.
Főállásom a családi gazdaság: faiskola, fokhagyma, kecskesajt.
A családban még itt van “Zerindi Mama” - id. Ozsvár Erzsébet, aki nyugdíjas állattenyésztő mérnök, neki köszönhetjük a kecsketejet, a befőtteket, a palántákat, néha az ebédet és hogy mindig van itthon valaki…
És a fiúk: Örs (11), Botond (8) és Ábel
(5).
Ők tudják, hogy mikor szólítanak, és “a kertben vagyok” a válasz, akkor
türelmesnek kell lenni. Érdeklődnek a munkák iránt, és segítenek, ha kell…
